Beszédészlelés és beszédértés

Tapasztalatok alapján megállapítást nyert az a tény, hogy a gyermekek iskolai nehézségeit sok esetben az anyanyelv nem megfelelő fejlettségi szintje okozza. Ez nemcsak a gyermek érthető, tiszta és nyelvtanilag helyes beszédének kialakulását jelenti, hanem a gyermek által hallott beszéd életkornak megfelelő szintű befogadását, feldolgozását is. Az írott anyanyelv elsajátítását (olvasás, írás) azonban a beszédészlelési folyamatok pontos működése melett, sok más tényező is befolyásolja – pl.: szó- és képi emlékezet működése, logika, figyelem, tempó, szókincs, irányfelismerés. 

A beszédészlelés: a beszédpercepció azon szakasza, amelyben a beszédhangok, hangkapcsolatok felimerése történik. Három szintjét különböztetjük meg: 

1. Akusztikai szint (GMP1 és GMP2 szubtesztjei mérik): a hangok időtartamának, intenzitásának és frekvenciaszerkezetének észlelését jelenti

2. Fonetikai szint (GMP3 szubteszt méri): ezen a szinten történik a konkrét beszédhang azonosítása

3. Fonológiai szint (GMP4 szubteszt méri): itt történik a beszédhangokhoz a megfelelő fonémák rendelése. 

A gyakorlati példa kedvéért szeretném leírni, hogy ez a három szint hogyan jelenik meg helyesírási készségekben. Ahhoz, hogy egy szót a kiejtés alapján le tudjunk írni, szükség van a fonetikai észlelésre, hiszen csak akkor tudjuk leírni pl.: azt hogy “szék”, ha kihallottuk külön – külön a “sz” “é” “k” hangokat. Ha szóelemző írásmóddal kell leírnunk egy szót, pl.: “adj”, akkor a fonológiai szintű beszédészlelés működik. Persze emellett egy jó szintű nyelvi tudatosság sem árt. Ha egy szót az egyszerűsítés elve vagy a hagyományörzés elve szerint kell leírnunk, akkor elsősorban a mentális lexikonunkat (GMP11 szubteszt méri) kell hozzá aktivizálnunk. Ehhez már csak azt kell látnunk, hogy leggyakrabban a kiejtés szerint írunk le szavakat (kb. 70,8%), míg a szóelemző írásmódot pedig 8,5%-ban használjuk. Tehát, ha a beszédészlelés ezen két szintje nem megfelelően működik, akkor a szavak közel 80%-át írjuk hibásan. (Gósy 2008) De nem csak helyesírási hibáink lehetnek. A nem megfelelő fonetikai észlelés következtében a gyerekek íráshibákat is vétenek, pl.: betűcserék, betűkihagyások, hanghosszúsági jelölési hibák. 

A beszédértés: az ismert szavak, szókapcsolatok, mondatok és szöveg egymásutániságának helyes felismerését és értelmezését, vagy a tartalom feldolgozását jelenti.

E két folyamat zavarának vagy elmaradásának azonosítása nagyon nehéz óvodás és iskolás korban is. A szülők bizonyos tünetek tapasztalása esetén gyanakodhatnak problémára

óvodás korban:

  • tartós hangejtési zavar
  • átlagosnál jobban torzítja a szavakat
  • hibás beszédszerkezeteket használ tartósan
  • szókincse szegényes
  • keveset beszél az óvodában
  • vagy éppen állandóan „locsog”
  • sokszor visszakérdez
  • nem szeret telefonálni
  • gyakran nem figyel oda
  • feladatokat lassan, megkésve hajtja végre
  • oviban nem, de otthon viszont szívesen beszélget
  • nem köti le a mesehallgatás, vagy csak akkor, ha sok kép van benne
  • nehezen tanul verset, mondókát
  • szeret egyedül játszani

Iskolás korban:

  • gyakran figyelmetlen
  • nehezen követi az óra menetét, lassú
  • a dolgozat elkészítéséhez kevés az idő
  • önállóan nehezen dolgozik az órán
  • ingadozó az iskolai teljesítménye
  • rosszabb a teljesítménye, mint a képessége
  • nem aktív a tanórákon
  • tartós olvasási, írási problémái vannak
  • nem érti az olvasott szöveget
  • tollbamondásnál, másolásnál sokat hibázik
  • nehezen fogalmaz
  • rendezetlen az írásának külalakja, sokat javít
  • nem tud otthon egyedül tanulni
  • amit megtanul másnapra már elfelejti

A beszédészlelés és beszédértés fejlesztése legjobban, csak a szülők segítségével oldható meg. Mint ahogyan tipikus fejlődésmenet esetén a két terület fejlődése minden nap halad előre, ezért a terápiában is a napi rendszerességet kell biztosítanunk. Amennyiben a GOH, GMP vizsgálat eredménye alapján ez szükséges, a szülőket minden esetben ellátjuk otthoni fejlesztési javaslattal, szakirodalmi ajánlással. 

A beszédészlelés és-értés vizsgálatáról itt olvashat

Felhasznált szakirodalom:

Dr. Gósy Mária: A hallástól a tanulásig

Dr. Gósy Mária: A beszédészlelés és a beszédmegértés fejlesztése

Dr. Schneider Júlia – Dr. Simon Ferenc: Tünetfelmérő lap