Mi is az autizmus?
Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, mely organikus sérülés következtében alakul ki. Egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Az autizmusnak sokféle megjelenési formája van, ezért a modern szakirodalom autizmus spektrumzavarként definiálja. A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve egy skála bármely pontján elhelyezhetők. A skála egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, míg a másik végpontján a „súlyosabbak”.
A mai napig nem ismerjük pontosan az autizmus valódi okát, az eredmények arra utalnak, hogy az autizmust az agy veleszületett fejlődési zavara okozza, mely nagyon erős genetikai meghatározottsággal bír.
Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő személyek is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, melyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélgetnek valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.
Az autizmus tünetei:
A tünetek 2 -5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy – egy gyermeknél nem jelenik meg az összes tünet, valamint azok súlyossága is változó lehet.
A fejlődési eltérés, különböző mértékben és formában, három területen figyelhető meg:
- nehezen alakít ki kapcsolatokat, visszahúzódik, elkülönül
- nem megfelelően kezdeményez
- nem reagál arra, amit mondanak neki
- nem érti a szociális elvárásokat, nem próbál vigasztalni, de ő sem igényli azt
- nem, vagy nagyon nehezen értelmezi mások viselkedését, érzéseit, amely alapján következtetni tudna, hogy mi lehet a másik fejében,
- nem törekszik élményei elmesélésére
- játékban, közös tevékenységben csak a saját elképzelései szerint vesz részt, nem tud alkalmazkodni
- nem tud várakozni
- ragaszkodik a megszokott rutinhoz
- nehezen tűri a változást, ragaszkodik a tárgyakhoz és azok helyéhez
- szegényes a fantáziaműködése, emiatt nem játszik megfelelően a játékokkal, vagy nem is érdeklik egyáltalán azok a játékok, amik a többi gyermeket;
- mindig ugyanazt játszik, ugyanazzal a játékkal, többször ismételve, és ebből nehéz kimozdítani
- csak bizonyos módon és sorrendben történhetnek dolgok
- nehéz új helyekre elvinni
- hiányzik a szimbolikus játéktevékenység
- nehezen válnak önállóvá
- egy -egy téma a kedvencévé válik, és abban „kis tudóssá” válik
- késői beszédindulás
- szokatlan beszéd – echolálás (utánzás)
- nem értik a kommunikáció funkcióját, nem teremt kapcsolatot
- idegenek felé nem nyit, nem beszél velük
- a beszédet nem használja kommunikációra
- nem beszél és a beszéd hiányát nem kompenzálja metakommunikációval
Hamarabb is észlelhető az autizmus?
Az autizmusra figyelmeztető jelek az első két életévben (Volkmar – Wiesner: Az autizmus kézikönyve) alapján:
Társas érintkezés problémái
nem igényli a társas rutinokat, keveset néz a többi emberre, nem érdeklik a társas játékok, nem fejezi ki érzelmeit a családtagok iránt, szereti, ha egyedül van
Kommunikációs problémák
nem igazán reagál a nevére, nem nagyon néz olyan tárgyakra, amit mások fognak
Szokatlan reakció/érdeklődés
nem szereti, ha megérintik, túl sokszor veszi szájába a tárgyakat
Társas érintkezés problémái
atipikus szemkontaktus, keveset néz másokra, gyenge a játékkészség, kevés a mozgásutánzás, nem nagyon élvezi a játékot
Kommunikációs problémák
nem osztja meg figyelmét másokkal, nem nagyon reagál nevére, nem reagál gesztusokra, más testét tárgyként használja, szokatlan hangokat ad, szóbeli/nem szóbeli kommunikáció aránya alacsony
Szokatlan reakció/érdeklődés
nem megfelelően használja a tárgyakat, játéka repetitív és korlátozott, szokatlan érzékszervi válaszai vannak, korlátozott érdeklődés, kéz/ujj manírok
Terápiás lehetőségek
A tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus nem gyógyítható, azonban többféle fejlesztési mód létezik, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig javíthatók. Az autizmus specifikus terápiák középpontjában a szociális és kommunikációs készségek fejlesztése áll. Lehetőség szerint minél korábban induljon el, és intenzív fejlesztés legyen.
- Mozgás
- Önkiszolgálás, önellátás
- Szociális készségek (társas és önálló
- szabadidő!)
- Kommunikációs készségek
- Kognitív és akadémikus készségek
- Munkaviselkedés és munkakészségek
- TSMT
- Alapozó mozgásterápia
- Ayres terápia
- Delacato terápia
- kutyás terápia
- zeneterápia
- Babzsák Fejlesztő Program
- lovasterápia
- ABA terápia
- TEACCH program
- Son – Rise terápia
- Floor – time
- logopédia
- hallásterápia pl. AIT/FST (kiegészítő terápia)
- látásterápia (kiegészítő terápia)
Miért segítenek a mozgásterápiák (TSMT, Alapozó) az autizmusban?
- A mozgásterápiák alapvető célja az idegrendszer érésének segítése, az idegrendszeri sérülés tüneteinek csökkentése. Az autizmus hátterében pedig az agy organikus sérülése áll.
- A terápiákban nagyon hangsúlyos a primitív reflexek legátlása. Az autizmussal érintett gyermekeknél gyakrabban figyelhető meg a csecsemőkori (primitív) reflexek jelenléte.
- A mozgásos feladatok végzésével javul a figyelem, az emlékezet, a feladattartás, a feladattudat az együttműködési készség, melyek a tanulási folyamatokra pozitív hatással vannak.
- A TSMT a szenzoros feldolgozás folyamatát javítja, és ezzel segíti a gyerekeket a környezethez való hatékonyabb adaptációban.
- Az autizmussal élő gyermekeknél a mozgásügyesség és az egyensúly területe gyakran problémás, így a mozgásterápiák létjogosultsága még inkább érthető, mert a terápiákban fontos feladat a tudatos mozgástervezés, mozgásszervezés fejlesztése. Ha gyerekek mozgása összerendezettebb, akkor a mindennapi tevékenységekkel is jobban boldogulnak (pl.: cipőfűzőkötés, öltözködés, biciklizés).
- A mozgásterápiákban megélik a saját testük határait, ezáltal segíti a testséma, majd az erre épülő téri és síkbeli tájékozódást.
- A mozgásterápiákban sok mondókát használunk , mely a szókincs, a ritmus, a verbális – motoros szinkronfunkciók kialakítását segítik.
- A TSMT meghatározott tornasorból áll, melyet rendszeresen ugyanúgy kell elvégezni. Ez az állandóság biztonságot nyújthat az autista gyermeknek. Az alapozó terápiában is vannak ilyen meghatározott mozgássorok, melyek ismétlődnek a foglalkozásokon.
Csodavilágfejlesztőben elérhető autizmust segítő terápiák:
Érdeklődjön a részletekeről!
A terápia megkezdése előtt minden esetben szükséges egy állapotfelmérés.
KapcsolatMegjegyzés:
A TSMT és az alapozó terápia is tehát több területet fejleszt, hat az idegrendszer érési folyamataira, a szenzoros integráció folyamatára, de mellette mindenképpen szükség van az autizmus specifikus fejlesztésre is, hogy a szociális, kommunikációs és viselkedés-szervezésbeli problémákat is kezeljük.
Felhasznált szakirodalom, Webográfia:
Volkmar – Wiesner: Az autizmus kézikönyve
Őszi Tamásné: Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban (előadás anyag)