Iskola-előkészítés

A foglalkozások megkezdése előtt minden esetben egy vizsgálat történik, amely során felmérjük a gyermek azon részképességeinek fejlettségi szintjét, melyekre szüksége van az eredményes iskolakezdéshez.  Segítségével megismerjük erősségeit, melyekre alapozhatunk, és gyengeségeit, melyeket a fejlesztéseken erősíthetük.

Az órákon legfeljebb három gyermek vehet részt. Fontos, hogy egy – egy csoportba hasonló képességű gyermekek kerülnek. A foglalkozások hetente egy vagy két alkalommal zajlanak, a gyakoriságot a gyermek felmérésen nyújtott eredménye alapján határozzuk meg.

Fejlesztési területek:

• testséma
• grafomotorika, szem- kéz koordináció
• téri- időbeli és síkbeli tájékozódás
• számolási készség (számfogalom, globális mennyiségfelfogás, műveletek, relációk, mennyiség egyeztetések,
• figyelem
• feladattudat és feladattartás
• vizuális észlelés
• beszédészlelés és beszédértés
• emlékezet
• nyelvi készségek
• logikai gondolkodás
• szerialitás

A mindenapokban nagyon sokat beszélünk a gyermekek iskolaérettségéről, de tapasztalatom az, hogy sokféle városi legenda kering ebben a témában 🙂 Ebben a fejezetben összeszedtem minden, e témával foglalkozó pontos megahtározást:

Jogszabályi háttér:

• évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
• 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
• Óvodai nevelés országos alapprogramja

2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről :
2012. § (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”

45.§ (4) „A tankötelezettség kezdetéről

• az óvoda vezetője
• ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
• az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
• dönt.”

20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet:

21.§ (1) „A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása.”

A valódi iskolaérettség:

Az iskolaérettség, egy érési folyamat eredménye, amely egy természetesen megjelenő fejlődési ugrás, amely kb. 6 – 7 éves korban következik be. A fejlődés egyik lépcsőfoka. Három terület érettségét feltételezi:

Biológiai fejlettség:

• Testi –fizikai fejlettség (120 -130 cm, 20-22 kg)
• beindul a fogváltás (idegrendszer érettségének jele)
• Növekszik az agy mérete (lateralizáció -dominancia)
• Testarány megváltozik, karja, lába hosszabb; meg tudja érinteni bal kezének ujja hegyével jobb fülét és fordítva.

Szociális fejlettség:

• Megtanulja szabályozni a folyamatokat – egyre inkább saját akarata szerint tudja kielégíteni a vágyait és képes azok késleltetésére
• Önállósul
• Feladattudat, feladattartás kialakul
• Kudarctűrő képesség fejlődik
• Felnőttekhez való viszonya megváltozik
• Szabálytudat, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni
• Monotóniát jobban tűri

Pszichés funkciók fejlettsége, érettsége:

• figyelem:
  • megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem (10 – 15 perc aktív figyelem)
  • fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, mélysége
  • könnyebbé válik a megosztása és átvitele,
• emlékezet:
  • az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés
  • megnő a megőrzés időtartama
  • a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés
• beszéd:
  • gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, folyamatosan ki tudja fejezni
  • minden szófajt használ
  • különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot
  • tisztán ejti a hangokat !!!
  • végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét
• gondolkodás:
  • Gondolkodásának fejlődése elindul a következő úton: Cselekvő szemléletes képi szemléletes       elvont nyelvi gondolkodás
  • Egyre inkább képes önálló problémamegoldásra
  • Meglátja az ok-okozati összefüggéseket, a lényeget
  • Elemző – összetevő gondolkodása fejlődik
• észlelés:
• Vizuális észlelése fejlődik: alak – háttér megkülönböztetés, gestalt –látás (rész –egész), alak állandóság, azonosság – különbség felismerése
• Nagyon fontos a megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési képesség
• tájékozottság:
  • Saját maga környezetére vonatkozóan
  • Térben, síkban
  • Jobb – bal differenciálásban
  • Időben
  • Saját testén (testkép, testséma)
  • Számok világában
• mozgás: mozgásfejlettség=idegrendszeri érettség
  • Nagymozgások (kúszás, mászás, járások, rugalmasság)
  • Keresztmozgások
  • Végtagok egymástól független mozgatása
  • Egyensúly
  • Finommozgások (ceruzafogás, szem – kéz koordináció)
  • Grafomotorika (író – rajzoló mozgás)
  • Legyen kialakult dominancia (kéz, szem, láb, fül)!!!!!