Iskola-előkészítés, fejlesztő foglalkozások óvodásoknak
Célom az iskola-előkészítő foglalkozásokkal, hogy játékosan, de komplexen fejlesszem azokat a részképességeket, melyek az eredményes iskolakezdéshez szükségesek. A foglalkozások megkezdése előtt minden esetben egy vizsgálat történik, amely során felmérjük a gyermek azon részképességeinek fejlettségi szintjét, melyekre szüksége van az eredményes iskolakezdéshez. Segítségével megismerjük erősségeit, melyekre alapozhatunk, és gyengeségeit, melyeket a fejlesztéseken erősíthetjük.
Röviden
Hogyan történik a foglalkozás?
Az iskola-előkészítő foglalkozás egyéni, egy alkalom 45 perc. Így a fejlesztés teljesen a gyermek tempójához és igényeihez igazodik. A foglalkozásokat hetente két alkalommal javasoljuk; a pontos gyakoriságot a gyermek felmérésen nyújtott eredménye alapján határozzuk meg.
Amennyiben gyermekének egy-két részképesség területén van nagyobb elmaradása (pl.: nem szeret rajzolni, és ügyetlen is benne; vagy a számolás még nem megy annyira…), akkor számára egy egyéni felmérésen alapuló, személyre szabott iskola-előkészítő fejlesztést javaslok. Az egyéni felmérés kötelező jellegű, hiszen a fejlesztési tervet csak az alapján tudom elkészíteni, és a későbbiekben megvalósítani.
Fejlesztési területek
Mi is az az iskolaérettség?
A mindenapokban nagyon sokat beszélünk a gyermekek iskolaérettségéről, de tapasztalatom az, hogy sokféle városi legenda kering ebben a témában 🙂 Ebben a fejezetben összeszedtem minden, e témával foglalkozó pontos meghatározást:
Jogszabályi háttér
- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet
- Óvodai nevelés országos alapprogramja
2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről:
45. § (2) „A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé.”
45.§ (4) „A tankötelezettség kezdetéről
- az óvoda vezetője
- ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
- az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság
- dönt.”
20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet:
21.§ (1) „A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása.”
A valódi iskolaérettség
Az iskolaérettség, egy érési folyamat eredménye, amely egy természetesen megjelenő fejlődési ugrás, amely kb. 6 – 7 éves korban következik be. A fejlődés egyik lépcsőfoka. Három terület érettségét feltételezi:
Biológiai fejlettség
- Testi –fizikai fejlettség (120 -130 cm, 20-22 kg)
- beindul a fogváltás (idegrendszer érettségének jele)
- Növekszik az agy mérete (lateralizáció -dominancia)
- Testarány megváltozik, karja, lába hosszabb; meg tudja érinteni bal kezének ujja hegyével jobb fülét és fordítva.
Szociális fejlettség
- Megtanulja szabályozni a folyamatokat – egyre inkább saját akarata szerint tudja kielégíteni a vágyait és képes azok késleltetésére
- Önállósul
- Feladattudat, feladattartás kialakul
- Kudarctűrő képesség fejlődik
- Felnőttekhez való viszonya megváltozik
- Szabálytudat, egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni
- Monotóniát jobban tűri
Pszichés funkciók fejlettsége, érettsége
- Figyelem
- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem (10 – 15 perc aktív figyelem)
- fokozatosan növekszik a figyelem tartalma, terjedelme, mélysége
- könnyebbé válik a megosztása és átvitele
- Emlékezet
- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés
- megnő a megőrzés időtartama
- a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés
- Beszéd
- gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal, folyamatosan ki tudja fejezni
- minden szófajt használ
- különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot
- tisztán ejti a hangokat!
- végig tudja hallgatni, és megérti mások beszédét
- Gondolkodás
- gondolkodásának fejlődése elindul a következő úton: cselekvő-szemléletes → képi-szemléletes → elvont nyelvi gondolkodás
- egyre inkább képes önálló problémamegoldásra
- meglátja az ok-okozati összefüggéseket, a lényeget
- elemző – összetevő gondolkodása fejlődik
- Észlelés
- vizuális észlelése fejlődik: alak – háttér megkülönböztetés, gestalt-látás (rész – egész), alakállandóság, azonosság – különbség felismerése
- nagyon fontos a megfelelő beszédészlelési és beszédmegértési képesség
- Tájékozottság
- saját maga környezetére vonatkozóan
- térben, síkban
- jobb – bal differenciálásban
- időben
- saját testén (testkép, testséma)
- számok világában
- Mozgás (mozgásfejlettség = idegrendszeri érettség)
- nagymozgások (kúszás, mászás, járások, rugalmasság)
- keresztmozgások
- végtagok egymástól független mozgatása
- egyensúly
- finommozgások (ceruzafogás, szem – kéz koordináció)
- grafomotorika (író – rajzoló mozgás)
- legyen kialakult dominancia (kéz, szem, láb, fül)!
Bizonytalan az iskolakezdésben?
Az iskolakészültségi vizsgálat segít dönteni, az iskola-előkészítő foglalkozás pedig felkészít.
Gyakori kérdések
Papp Krisztina
Iskolakezdés előtt álló gyermekeknek, akiknek egy-két részképesség területén nagyobb elmaradásuk van (pl.: nem szeret rajzolni, és ügyetlen is benne; vagy a számolás még nem megy annyira…). Számukra egyéni felmérésen alapuló, személyre szabott iskola-előkészítő fejlesztést javaslok.
Az iskola-előkészítő foglalkozás egyéni, egy alkalom 45 perc. Így a fejlesztés teljesen a gyermek tempójához és igényeihez igazodik.
A foglalkozásokat hetente két alkalommal javasoljuk; a pontos gyakoriságot a gyermek felmérésen nyújtott eredménye alapján határozzuk meg.
Igen. Az egyéni felmérés kötelező jellegű, hiszen a fejlesztési tervet csak az alapján tudom elkészíteni, és a későbbiekben megvalósítani.
Az iskolaérettség egy érési folyamat eredménye, amely egy természetesen megjelenő fejlődési ugrás, amely kb. 6 – 7 éves korban következik be. Három terület érettségét feltételezi: a biológiai, a szociális és a pszichés funkciók fejlettségét.
A köznevelési törvény szerint az óvoda vezetője; ha a gyermek nem járt óvodába, illetve az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság.
Jelentkezzen iskola-előkészítésre
Az első lépés a felmérés – foglaljon időpontot online, vagy hívjon minket.