Fogalmak, okok

A hétköznapi szóhasználatban sokszor keverednek a különböző diagnózisokat, vagy állapotokat jelentő szakkifejezések. Nézzük meg ezeket pontosan!

A tanulási problémák három nagy csoportját különböztethetjük meg:

1. Tanulási nehézség: legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű. A tanulásban való lemaradásról van szó. Kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesít, vagy egy jó tanuló teljesítménye hirtelen visszaesik.
2. Tanulási zavar: „Az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre. Sajátos tünet együttessel jár.” (Sarkady – Zsoldos) Ide tartozik az oly sokat emlegetett diszlexia (olvasás zavar), diszgrafia (írás zavar), diszortografia (helyesírás problémája), vagy a diszkalkulia (számolási zavar).
3. Tanulási akadályozottság: összetett, tartós és súlyos probléma. Ebben az esetben a tanulás jelentős mértékben korlátozott. Pl.: enyhe fokú mentális retardáció.

Jelen esetben csak az első két tanulási problémával foglalkozunk bővebben.

A tanulási nehézség/ zavar tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, melyek jellemzői:

• túlnyomóan a fejlődés korai szakaszában jelennek meg
• a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében, különböző képességzavarok formájában alakulnak ki
• a beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg
• másodlagos pszichés tünetek kialakítását eredményezhetik
• a gyermek az intellektusához képest alulteljesít
• a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
• a tanulásba fektetett munka nincs arányban a teljesítménnyel
• „…normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban.” (Kósáné-Porkolábné-Ritoókné, 1984. 460. o.)
• „… rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulmányi teljesítmény emelhető.” (Porkolábné-Gergencsik, 1989. 126. o.)

Az okok, melyek következtében létrejönnek a tanulási zavarok, vagy nehézségek többfélék lehetnek. Két nagy csoportra oszthatók:

1. Genetikai okok: pl: Diszlexiás gyermekeknél 40 – 50%-nál pozitív családi előzmény található.
2. Környezeti okok:
   1. Terhesség, szülés, korai újszülött periódus problémái:
      • Terhesség alatti dohányzás, alkohol-, vagy drogfogyasztás, gyógyszerszedés
      • Terhességi toxikózis
      • Terhesség alatti magas vérnyomás
      • Koraszülés
      • Elhúzódó- vagy gyors szülés
      • Szülésnél használt eszközök pl.: vákuum
      • Nyakra tekeredett köldökzsinór
   2. Betegségek, melyek az agy károsodását okozzák (agyhártya-, agyvelőgyulladás)
   3. Szemészeti, látórendszeri problémák
   4. Mozgás-, beszédfejlődés eltérései
      • kimaradnak mozgásfejlődési fázisok pl.: kúszás, mászás
      • gyorsan követik egymást a fejlődési szakaszok
      • megkésett mozgás- és beszédfejlődés
   5. beszédészlelési és/vagy beszédmegértési elmaradás/ zavar (pl.: gyakori fülészeti problémák, hurutos állapotok miatt)
   6. Szociális – társadalmi nehézségek:
      • Szociális – ingerszegény környezet, gyermekek érzelmi elszegényedése
      • Mozgásszegény életmód
      • A vizuális kultúra túltengése – televízió, számítógép
   7. Nem megfelelő oktatási módszerek, eszközök

A szakirodalmak többféle magyarázó elméletet fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy az imént felsorolt okok hol okoznak deficitet a gyermeknél. Van, aki az agy kisebb – nagyobb károsodására – mely nem kimutatható, vagy azonosítható- helyezi a hangsúlyt. Az idegrendszer éretlensége feltételezhető a tanulási zavarok 70%-nál! Egy másik elmélet szerint a perceptuális funkciók összerendezettségének hiánya, az érzékelő és motoros funkciók elégtelen integrációja következik be. A nyelv oldaláról megközelítve: Nyelvfejlődési folyamat rendellenessége (pl.: megkésett beszédfejlődés) a következmény. És végül, de nem utolsó sorban a behaviorista elmélet szerint, viselkedési problémával állunk szemben, ahol a gyerek rosszul sajátított el valamit, tehát, a tanulási zavar=tanulási hiba.

Tanulási nehézségek/zavarok tünetei részképesség zavarok, komplex tanulási zavarok, vagy a viselkedés, énkép, önértékelés területein mutatkoznak meg.

A következő két táblázat tartalmazza azokat a tüneteket, amelyek jelző értékűek lehetnek a szülők számára. Azt azonban fontos kiemelnem, hogy egy tünet, nem tünet. Több tünet fennállása utalhat problémára!

Felvetődő problémák  5 – 7 éves korban: Óvodáskori tünetek (itt)

Felvetődő problémák iskoláskorban: Iskoláskori tünetek (itt)

Felhasznált szakirodalom:

Kulcsár Mihályné (2006): A tanulás öröm is lehet, Magánkiadás

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2003): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus tankönyvkiadó

Pinterics János: Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma, előadási anyag, in: http://slideplayer.hu/slide/2137436/

Dr. F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok, Comenius Bt.

Gyarmathy Éva (2007): A specifikus tanítási zavar, Dyslexia tankönyv, Lélekben Otthon Kiadó