Gyermeki fejlődés lépcsőfokai

1-2 hónapos korban

Világrajövetelt követően észlelhető: végtagok véletlenszerű, holokinetikus mozgása.
Egy hónaposan az újszülött hason fekve állát pillanatokra elemeli az ágyról, ölben fejét néhány másodpercig képes megtartani.
Két hónaposan egyre kevésbé hajlítja végtagjait, hanyatt fejét szabadon forgatja, hason fekve fejét, mellkasát rövid ideig felemeli, válla, karja előrébb kerül. Aszimmetrikus tónusos nyaki reflex során fejét oldalra fordítva azon az oldalon, amerre feje fordult kezét kinyújtja, ellentétes oldalon behajlítja, így nem dől el oldalra. Karjával, lábával összerendezett mozgásokat végez. Kezeiben csökken a hajlító izmok túlsúlya, így oldalt sepregető mozgásokat végez.

Kezeit az arca közelében ökölben tartja,
fogóreflex miatt a tenyérbe helyezett tárgyra ujjai rámarkolnak.
Két hónaposan ujjai már csak 50 %-ban vannak ökölben, lehetővé válik a szándékos fogás kialakulása, kezébe adva csörgőt megtartja, ruháját markolássza, de szemét még nem irányítja a játékra, azonban középről belógatott tárgyat tekintetével oldalra követi. A szobában mozgó személyeket nézegeti. Cici vagy cumisüveg látványára nyitja a száját.

0-1 hó:Hallás: A magas és a mély hangok között különbséget tesz, magasabbat kedveli jobban; a mély, ritmikusabb hangok megnyugtatják, elaltatják. A hangokhoz, zajokhoz hozzá tud szokni. A hallási figyelem fejlődésének kezdete. Erős, váratlan zajra összerezzen, sír. Anya hangjára képes megnyugodni.
Preverbális képességek, kommunikáció: A magzati életben sok érzéki tapasztalathoz jut. Hallása előnyben részesíti az emberi hangokat. A legfontosabb kommunikációs forma az anya és a gyermek között a testi kontaktus, az érintés, a sírás, a tartva levés biztonsága és a dajkanyelv.
1-2 hó: Hallás:Összerezzen, vagy más viselkedés változással reagál a hangos zajra, figyel ha beszélnek hozzá. A mély, ritmikus hangok megnyugtatják. Egyre jobban kezdik megszokni az otthon „zajait”, habtitulálódnak az új ingerekhez. Elnyújtott hangokkal és különböző sikkantásokkal jeleznek. Amikor egyedül vannak, gyakorolják, hogyan kell a levegőt préselni a tüdejükből, alakítani, igazítani az ajkaikat, így egészen meglepő hangokat is kiadnak. Saját hangjukra is reagálnak sírással vagy mosollyal, további aktivitással. Mindemellett az is tapasztalható, hogy sírásuk egyre gyakrabban marad abba, ha szóval vigasztalják.
Preverbális kommunikáció: Sírása egyre kitartóbb (erőssége, mennyisége növekszik). Kommunikációs kapocs, az ölben tartás és a sírás. A sírás differenciálódik, karaktere a kifejezni kívánt szükségleteinek megfelelően módosul. A szopás által erősödnek az arc illetve a szájizmok. Megjelennek az első magánhangzó szerű beszédhangok.

Egyre több az éber időszak, amit figyelődéssel, nézelődéssel, fejének emelésével tölt. Egy hónaposan látótere szűk, a középvonalban 20 cm-re lévő arcot lát.Fényt követ, nyugalomban levő tárgyat fixál. Mozgó tárgyat vízszintesen követ.

2-4 hónapos korban

Három hónaposan a nyaki izmokban egyre erősödő feszítő dominancia következtében fejét nagymértékben emeli, alkarjára támaszkodik, mellkasa kissé elemelkedik. Háton fekve örömében kezével, lábával szimmetrikusan rugdos, ölben fejét stabilan megtartja.
Négy hónaposan az aszimmetrikus nyaki reflex eltűnik, ezért megtanul és elkezd hasról hátra fordulni, hason fekve nyújtott könyökkel tenyerén támaszkodik, ülésbe húzáskor fejét tartja, a végtagok segítségével ül. Karjával szélmalom mozgásokat, lábával pedálozást végez. Lábfejével játszik, szájába veszi.

Kezét középvonalba hozza, ujjait figyeli, kezét szájához emeli, játszik a kezével, egyikkel a másikat megfogja. Színes, érdekes tárgyra szemével már odafigyel, azt 180 fokban követi, általános izgatottságában kezével, lábával hadonászik.
Tárgyakért nyúl, csörgővel játszik, nézegeti, szemével követi, kezeit nyitva tartja, a tárgyakat ujjai és tenyere kisujj felé néző oldala közé fogja.

Hallás:
Fokozatosan, ahogy tanulja a hangok jelentését, már nem minden hangos és hirtelen zajra rezzen össze. Tehát ez a változás egy tanulási folyamat első lépcsője, mely során a gyermekek megtanulják figyelmen kívül hagyni a számukra jelentéktelen zajokat, és figyelni a fontos hangokra. Sokkal inkább figyelnek a becézgetésre, éneklésre, kedves zenéjükre, dalocskájukra, A négy hónapos korú gyermek megkülönbözteti édesanyja (gondozója) hangját másokétól! Ebben az életkorban még a magas hangok a figyelemfelkeltőbbek számára, de már a mélyebb, dörmögőbb, férfihangokat is el tudja különíteni, és figyel az így beszélőre.
Preverbális képességek, kommunikáció:
Erőteljes, a szükségletekhez részben már differenciálódott sírás. A gyermek képes háton fekve fejét a középső pozícióban tartva szemével a fölé hajló felnőttre rövidebb ideig fókuszálni, így lehetővé válnak a közös figyelmi helyzetek. Élénken felfigyel, és a fej vagy a szemek pozicionálásával reagál az ismerős emberi hangokra. Megindult hangadás: főként magánhangzók (á-, ó-, e-szerű hangok), és diftongusok (kettős magánhangzók: oá-, ei-, eö-szerű hangok).
A szociális mosoly igazi,fontos kommunikációs tartalmat hordozó gesztus a körülötte lévő felnőttek felé, azt jelenti: „felismertelek, örülök neked”.
Megindul a gőgicsélés (egyes szakkönyvekben a gagyogás első szakasza) (Változatossága függ az anya dajkanyelv-használatának minőségétől is.

Az őt ért ingerekre kezei, lábai mozognak.

4-6 hónapos korban

Hátán fekve fejét, vállát emeli. Hátáról oldalra fordul. Támasztékkal ül, fejét egyenesen, stabilan tartva.Hason fekvő helyzetben alkarjára támaszkodva mellkasát felemeli. Hátáról a hasára fordul.

A meglátott tárgy felé nyúl, a kezébe adott tárgyat rázza, lóbálja, szájába veszi. A meglátott, elérhető tárgyat két kézzel megragadja és megtartja (kb. fél percig). Kis tárgyat felemel.tárgyakat kézből szájba, szájból kézbe ad, ruháit szorítja, folyamatosan nyúlkál, játszik a csörgővel, tárgyakért pontosan nyúl, eleinte kettő, majd egy kézzel, rövid ideig megtartja a cicit vagy cumisüveget. Ilyenkor kezeit már nem nézegeti, mert a külvilág ingerei érdeklik.

Hallás:
Hangra figyelő magatartással válaszol. A hang irányába fordítja szemét, vagy fejét. Dallamos hangra fokozottabban figyel, hangadásának már többször van dallama. Egyértelműen megkülönbözteti szülei hangját másokétól.
Preverbális kommunikáció
Biztos szociális mosollyal jutalmazza a látóterébe hajló és vele kommunikációba kezdő felnőtteket. A fej viszonylag szabad mozgásának következtében rendszeressé válik a gőgicsélés, a szólamok változatosan modulálnak. A gőgicsélés az akaratlagos kommunikáció részévé válik. Az idegi érést tükrözve csökken az az idő, mire a sírást követően a csecsemő visszaszerzi nyugalmi állapotát.

Felfedezi, hogy hatással van környzetére:
azért mozgat tárgyakat, hogy zajt keltsen velük. Embert tekintetével követ, mozgó tárgyat bármely mozgáspályán követ.

6-9 hónapos korban

Támaszték nélkül is ülve marad (rövidebb ideig), hasáról a hátára fordul, hason kúszni kezd.
Kapaszkodva feláll, segítséggel áll.
Önállóan felül, kapaszkodva áll, négykézláb mászik .

Két tárgyat is megtart,
a tárgyakat egyik kezéből a másikba átteszi.
Egy tárgyat másik (nyugvó) tárgyhoz ütöget.
Két tárgyas manipuláció: két tárgyat egymáshoz ütöget.
Kialakul a hüvelykujj szembehelyezése, már mindent megfog és mindent szájba vesz. Már látja az apróbb tárgyakat, melyeket megpróbál felgereblyézni.

Hallás
A hangok forrását odafordulással keresi (kivéve, ha az a háta mögül érkezik). Párbeszédszerű hangadásba bevonható (azaz hallgat, amikor beszélnek hozzá és hangokat ad, amikor a felnőtt elhallgat).É lvezi a hangadást, hosszasan játszik a saját hangjával (azaz 2–3 különböző hangból álló szótagokat dallamosan, változó hangerővel ejt: például „mba, ábűű, pamááá, adu geee, gaaaj habűűű”).
A csecsemő hallása ebben az időszakban sokat finomodik. Az arcokhoz hangot tud kötni, felismeri a közeli hozzátartozók hangját. A hangokat már lokalizálni tudja majdnem minden irányból. Tevékenységüket elkezdik hangadással kísérni úgy, hogy annak ritmusa egyre inkább igazodik a tevékenység ritmusához.
Preverbális képességek, kommunikáció
A szociális mosolyt már nem csak a közvetlen családtagokkal gyakorolja. Hangadása változatos, egyre inkább csak az anyanyelvének megfelelő hangokból áll. Létrejönnek kölcsönös figyelmi helyzetek szülő és gyermek között. A kommunikáció során megvalósul az elsődleges interszubjektivitás. A csecsemő biztosan fordítja fejét a látóterébe lépő felé, megjelennek az ún. üdvözlő hangok. A csecsemő már felfigyel a saját nevére. A csecsemő a legtöbb esetben megnyugtatható különböző kommunikációs elterelésekkel (tudatos sírásirányítás).

Kukucsjátéknál a fejére borított kendőt leveszi.

9-12 hónapos korban

Önállóan leül, ülve játszik.
Ülésből mászóhelyzetbe billen. Egy kézzel fogódzkodva áll, két kezénél fogva jár.
Kapaszkodva feláll, álló helyzetét önállóan megtartja. Jár, ha egyik kezénél fogva vezetik.

Mutatóujj-hüvelykujj szembeállításával (oppozíció) emel fel egyre kisebb tárgyakat.
Tárgyakat egymásba tesz.
Nyolc hónaposan két tárgyat megtart, azokat egymáshoz és asztalhoz ütögeti. Elkezd kézzel enni.
Mutatóujjával közelít a tárgyakhoz, majd megtanulja elengedni azokat.

Hallás:
Megkülönbözteti az ismerős személyek hangját, egyértelműen azt a személyt keresi, akinek a hangját hallja.Nevének hallatán felfigyel. Ismételget szótagokat (pl. ba-ba-ba, ma-ma-ma, te-te-te).
Preverbális képességek, kommunikáció:
Szülei és gyakran látott családtagjai hangját felismeri, tekintetét magabiztosan rájuk szegezi. Megérti és felfigyel az anya, apa, nagyi (nagymama, nagypapa vagy ahogyan a családban használják) szavakra, maga és testvérei nevére. Képes szándékot tulajdonítani mások közléseinek a beszéd prozódiája és a mimika össze-vetése alapján. A gagyogás jól felismerhető, általában szótagszintű szólamokat tartalmaz. A gagyogást nemcsak a beszédszervek gyakorlásaként, hanem a személyközi kommunikációban is használja. Az akaratlagos viselkedésszervezésben megjelenik a belső érzések, kívánságok egyértelmű, gesztusokkal történő kimutatása (pl. Vegyél fel! Mutatok valamit! Adok valamit! Kérek valamit!).

Elrejtett tárgyat megkeres. A tárgyakat összefüggésbe hozza egymással, úgy hogy összeütögeti azokat.
Tárgyat kérésre átad. A játékot eldobva várja, hogy visszakapja.Egy éves korban látása már hasonló a felnőttéhez.

12-15 hónapos korban

megteszik önálló első lépéseiket. Kezdetben széles alapon, teli talppal járnak, karjukkal próbálnak egyensúlyozni, majd a következő hónapokban az érett járás során ez a kartartás megszűnik és szépen sarokról lábujjhegyre gördülnek.

Labdát gurít, cipőjét lehúzza, megjelenik a három tárgyas manipuláció, a Montessori karikákat leszedegeti.
Annyira fejlett az elengedés a kézben, hogy 2 kockát egymásra tudnak tenni.

Hallás:
Ha nevén szólítják, akkor odafordulva a kérdező szemébe néz. Dallamra ringatózik.
A hallás minősége, a hallási figyelem fog ebben az időszakban fejlődni a gyermekek tevékenységei közben. A hallás differenciálódásának következtében hangadásaik is egyre változatosabbak lesznek, elindul a halandzsázás, amelyben akár egy-egy szó is felfedezhető lesz. A beszéd alakulásához önmaga hangadásának jó hallása szükséges. Saját hangját azonban nem tudja olyan pontosan, differenciáltan hallani később sem, mint a felnőttekét, ezért nagyon fontos, hogy tisztán, a szavakat helyesen ejtve beszéljünk a gyermekhez!
Preverbális képességek kommunikáció:
A gagyogásban az ajakkal képzett mássalhangzók mellett más, például nyelvvel képzettek is (pl. n, t, d, k, g) megjelennek, valamint több magánhangzó. A gagyogásból egy-egy protoszó is kiemelkedik. Több mint tíz egyszerű tárgyat vagy gyakori cselekvést kifejező szót megért, ezeket rámutatással vagy ránézéssel fejez ki (passzív szókincs gyarapodása). Néhány tárgyat vagy jelenséget hangutánzó szóval nevez meg (pl. hamm-hamm). Megjelennek az első kimondott szavak (aktív szókincsfejlődés kezdete). Fejrázással vagy a „nem” szóval jelzi, ha nem szeretne, és egyértelmű gesztussal vagy igennel jelzi, ha szeretne valamit. Megért gesztusokkal alátámasztott, gyakorta használt egyszerű instrukciókat. Képes a közlő szándékát kommunikációjából megérteni, ehhez igazítani saját cselekvését.

Egyszerű ok-okozati összefüggéseket átlát.
Körformát behelyez. Utánozza a látott mozdulatokat. Kéésre ismerős tárgyat mutat.

15-18 hónapos korban

Biztos járású, lépcsőn felmászik. Önállóan kapaszkodás nélkül feláll és jár. Járás közben már képes valamit vinni a kezeiben. Jó egyensúllyal ül, ülve játszik. El tudja dobni a labdát elesés nélkül. 

A Montessori-tornyot felépíti (méret és színek figyelembe vétele nélkül).
3 kockából tornyot épít. A csukló kifelé csavaró mozgásának ügyesedésével már szabályosan eszik kanállal, pohárból tisztán iszik. Ruháit elkezdi levenni.

Hallás:
Ismerős dallamra dünnyög, vagy rázza, ringatja magát (pl. hinta-palinta, zsipp-zsupp, is-merős ritmus). Maga is énekel két hangból épülő dallamot.
Alakul a beszéd értéséhez és a beszéd indulásához szükséges finomabb hallás. Már minden kisgyermek a felnőttek után mond szavakat, és gyakorolja a finom megkülönböztetéseket. Ebben az időszakban már szeretnek részt venni közös zenélésben, éneklésben, megfigyelik a különböző hangszerek érdekes hangját. A hozzá beszélő felnőttek intonációját, a szöveg hangulati elemeit nemcsak hallják, hanem halandzsájukban vissza is tudják adni.
Kommunikációs nyelvi képesség:
A megszólalások között a szavakkal szemben csökken a gagyogások száma. A szóértés nagysága legalább száz körüli szóra tehető, ebben olyan kifejezések is értendők, mint például „ints pát!”. Megérti az egyszerűbb, felé irányuló kéréseket, tiltásokat is, képes eleget tenni azoknak. Néhány gyakran előforduló tárgyra, jelenségre konzekvensen, fonológiailag is felismerhetően ugyanazt a megnevezést (esetleg csak szótöredéket) használja. Az utánzási képesség fejlődése folytán erősödik az echolália jelensége. Rájön, hogy a szavakkal fel tudja kelteni a felnőtt érdeklődését, és rá tudja venni bizonyos cselekvések megtételére.
A nyelvi produkció terén az egyre halványuló, majd eltűnő gagyogás helyét hangutánzó szavak, protoszavak és a felnőttek által is használt szavak vegyesen veszik át. Kezdetben az echolália, a látszólag jelentés nélküli utánzás által tanul szavakat, de ennek nagy szerepe van a szavak megértésében is, hiszen mintegy visszacsatolásnak tekintve az ismételgetést, közben az idegrendszer időt kap, hogy a szó jelentését feldolgozza, megértse a történteket.

Tárgyakat funkciójuk szerint hazsnál. Tárgyakat cselekvés céljából egymással összefüggésbe hoz. Tárgyképet felismer.
A kerek formát bizotsan beilleszti a megfelelő helyre.

18-24 hónapos korban

Kézen fogva le-, majd felmegy a lépcsőn. Támaszkodás és kapaszkodás nélkül leguggol és feláll. Állásból lehajolva felvesz tárgyakat a földről. Guggolva játszik. Álló helyzetből el tud dobni egy labdát. Járás közben tárgyat visz. Hátrafelés és oldalazva is meg tud tenni néhány lépést. Lépései egyre hosszabbak és gyorsabbak lesznek. Két éves kor körül alakul ki a talpgördítés.

Cipőjét kifűzi, labdát dob. Labdát dob és elkap, nagy lyukú gyöngyöt fűz.

Hallás:
Lokalizálja a különböző irányból érkező (fentről, háta mögül is) hangok forrását. Tárgyszavakat és egyszerű kéréseket ért (megmutat, végrehajt). Egyszerű dallamot dúdol (pl. zsipp-zsupp…).
Kommunikációs-nyelvi képességek:
Képes kitalálni a felnőttek adott helyzetben releváns kommunikációs szándékát. Megérti, hogy minden tárgynak, jelenségnek neve van; a verbális „mi ez” kérdés megjelenése előtt a tárgyra mutatva gesztussal már kérdez. A passzív szókincs kétszázhoz közelít. Legalább ötven szavas aktív szókincs a lányok esetében (fiúk érése ennél lassúbb). Téri összefüggéseket is megért már az elhangzó utasításokban (pl. Tedd a szék alá a macit!). A kimondott szavakat holofrázisokként is használja. Néhány állandósult szókapcsolatot is kimond (pl. add ide, nem kell).

Utánozza a mindennapokban látott cselekvéseket, egy-egy tárggyal vagy játékkal.
Képeskönyvben vagy újságban ismerős tárgyakra rámutat.

24-30 hónapos korban

Önállóan fel- és lemegy a lépcsőn, ügyesen szalad. Egy lábra áll (rövidebb ideig), páros lábbal fel tud ugrani.
Ágyra, székre felmászik, lépcsőn mellélépve jár, páros lábbal ugrik, “focizik”.

Könyvben lapoz, tisztán eszik, kezet mos. 5-6 kockából tornyot épít. Rajzolni kezd, kezdetben körkörös firkát.

Hallás:Egyszerű kéréseket megért és végrehajt. Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat.
Az akusztikus figyelem és észlelés finomodik ebben a korszakban, mely a beszéd megindulásában is tetten érhető. A szavak megjelenése a biztosíték arra, hogy hallja a gyermek a beszédet, és differenciálni tudja a beszédhangokat is. A közös zenélések, a sok-sok éneklés és zenehallgatás mind a hallási figyelem finomhangolását segíti. A dallam jó észlelését a kérdő hangsúly megjelenése és használata igazolja akkor is, ha egy gyermek nem szeret dúdolni.
Kommunikációs-nyelvi képességek
Jártasságra tett szert a non-verbális és verbális kommunikációban megjelenő szándékok olvasásában egyaránt. Képes az anya által teremtett közös figyelmi helyzetekben bennmaradni akkor is, ha azok egy harmadik tárgyra vagy személyre irányulnak. Kettős utasításokat is megért és képes végrehajtani. Passzív szókincse legalább 400 szavas. Aktív szókincse a szókincsrobbanást kezdetét követően legalább 100–200 között van. Passzív és aktív szókincse szinte napról napra gyarapszik, a mi ez? korszaknak köszönhetően. Megjelennek a kétszavas, távirati stílusú mondatok.

Három formát beilleszt. Egyszerre két különféle játékkal játszik, a két tárgyat értelmes cselekvéshelyzetben kombinálja pl.: babát babakocsiba ültet.
Kockákat egymás mellé tol. Tornyot épít háromnál több tárgyból.

30-36 hónapos korban

Lábujjhegyen jár, rajzolt vonalon pontosan végigsétál.
Lépcsőn váltott lábbal közlekedik, egy lábon ugrál, szökdécsel.
Háromkerekű biciklit hajt. Egyensúlyát egy lábon hosszabban megtartj.

Gombokat kioldja. Ki- és begombol, cipőjét befűzi (még nem szabályosan). 9-10 kockából épít tornyot. Rajzát megnevezi, de még nem felismerhető. Emberrajza fej-láb alak. Ollóval vág, gyöngyöt fűz. Önállóan levetkőzik. A kezesség kialakulása a 3-4. évre tehető.

Hallás: Gyorsan és pontosan lokalizálja a hangok forrását. Megkülönbözteti hangjuk alapján a tárgyakat. Dallamot felismer, egyszerű dallamot dúdol. Szavakat, kétszavas mondatokat mond.
Kommunikációs-nyelvi képességek
Biztosan összekapcsolódott a szavak hangalakja és a jelentése a tárgyakkal – vagyis rámutatással biztosan nevezi meg a közvetlen környezet tárgyait. A lányok aktív szókincse akár az 500 szót is elérheti, míg a később érő fiúké is legalább 70–100 szó között mozog. Megjelennek az első szószerkezetek és az első valódi mondatok. Feltűnnek a leggyakrabban használt toldalékok (többes szám jele, tárgyrag). Megjelenik az én vagy az enyém szó.

Egyszerű építményt minta után épít. Három formát beilleszt. Kérésre összepárosít azonos színű tárgyakat. Vonalat rajzol.
A Mit csinál? kérdésre tud válaszolni.

3-4 éves korban

Váltott lábbal ugrál, labdát felső dobással dob. Rövid ideig – 1-2 mp- meg tud állni egy lábon. Lépcsőn már váltott lábbal jár fel és le. Páros lábbal leugrik 30 cm magasról. Futás közben már tud irányt váltani vagy hirtelen megállni. Triciklizik.

 Ceruzát ujjai közé fogja, rajza már felismerhető, de aránytalan, vagy egyes helyeken nem érintkezik (ház teteje lebeg).

Kommunikációs-nyelvi képességek
Képes 10–15 perces történetet végighallgatni. Bonyolultabb, összetett mondatokat is megért. Érti a helyre vonatkozó névutókat, toldalékokat. Aktív szókincse 700–900 szóra tehető. Passzív szókincse ennél nagyobb. 3–4 szavas szószerkezeteket használ. Használ néhány grammatikai elemet (tárgyrag, személyes névmás, birtokjel stb.), de ezeket nem mindig alkalmazza helyesen. Képes kérdezni (pl. mikor, milyen, miért). Artikulációja 50–75%-ban érthető.
Hallás: Felismeri, megnevezi a környezet jellegzetes hangjait (harangzúgás,autók zaja).

Látásmódja, gondolkodása és emlékezete is egocentrikus.
Egy tárgy jellemző részletéből már ki tudja találni mi az. Egy szempont alapján képes a tárgyakat szétválogatni. Ismeretei még kis szigetet alkotnak, nem kapcsolódnak össze.

4-5 éves korban

Folyamatosan rohangál, biciklizik.
Ennek az időszaknak a végére normál esetben minden olyan mozgásnak az alapjait megtanulta, a szükséges funkcionális ideg- és izomrendszeri alapok kialakultak, melyek alkalmassá teszik minden – emberi létéhez szükséges – mozgás magas szintre fejlesztésére, a funkciók oldaláról lehetősége van az újak elsajátítására. Mozgásszabályozása ennek megfelelően fejlett.
A legfontosabb új mozgások, újdonságok a végrehajtásban: levegőssé váló járás, futás, egyre biztonságosabb váltott lábú lépcsőzés, szökdelés 1 és 2 lábon helyben és haladással, el- és felugrás, leugrás játékszerekről, kézben fogható labdával egykezes hajítás fej fölül, kétkezes alsó dobás különböző irányba, egyre jobb labdaelkapás, lábbal labdakezelés, megállítás, továbbítás, fejjel letámaszkodás és egyre jobb bukfenc, nyuszi- és békaugrás, hinta, mérleghinta, csúszda, mászóka használata.

Úgy rajzolja a világot, ahogyan ismeri,
gyakran átlátszó, egyidejűleg több nézőpontból rajzol. A rajzolt embernek már 6 testrésze van. Önállóan felöltözik.

Hallás:A környezet hangjait biztosan felismeri, emellett, a beszéd szavai és a szótagok felismerése is megkezdődik.
Kommunikációs-nyelvi képességek: Nyomon követ legalább 8 szavas mondatot. Három részből álló utasításokat követ. Képekről, mesekönyvekről beszél. A beszéd teljesen folyamatossá válik, nem jellemzik a fiziológiás megakadások. Aktív szókincse kb. 1500 szóra tehető. Összetett nyelvi szerkezeteket használ, bővített mondatokban (legalább 4–5 szó) beszél. A különböző mondatfajtákat helyes hanglejtéssel kapcsolja össze. Használ segédigéket, és több igeidőt. A sziszegő-susogó hangokat, az l, j, r hangokat kivéve artikulációja feltisztult. Képes rövid mondókát, verset megtanulni, többiekkel együtt mondani.

Már megérti az időfogalmakat (múl, jelen, jövő, napok…).
Össze tud hasonlítani tárgyakat látható tulajdonság alapján. Kezdi megérteni a valódi összefüggéseket. Játéka: konstrukciós és szerepjáték.

5-7 éves korban

5–7 éves korra a nagy mozgások végrehajtásában szükséges a gyermek megfelelő fejlődése,
mert ez lehet az alapja a finommozgások fejlődésének. Ebben a korban a gyermek izomereje egyre növekszik, szinte állandón mozogna. Fut, mászik, ugrál, csúszkál és persze verekszik. A mozgások lendületesek, hirtelenek, és néha bizony durvák. A mozgásszükséglettel együtt jár a cselekvésszükséglet is, de a tevékenységekben még nincs állandóság. Inkább ötletszerűen váltakoznak, újabb és újabb játékokba fognak, aztán hirtelen abbahagyják és másba kezdenek.
Az iskolakezdésig az egyensúly érzékük sokat fejlődik. 5 évesen már 8 – 10 másodpercig megállnak egy lábon. 6 évesen nyitott szemmel 10- 15 másodpercig tartják meg egyensúlyukat egy lábon, míg csukott szemmel 6-10 másodpercig képesek rá. Ezt erősíti a mászókán való mászás, hidakon átkelés, hintázás, libikókázás. Megtanulhatnak kerékpározni. Szívesen hajtják saját maguk is a hintát. A közösen, csapatokban való játszások ideje elkezdődik: kidobós labdajátékok, fogócskák, adj király katonát, ipiapacsozás.A mozgások szervezésében jelennek meg új funkciók – szem-kéz koordináció, térérzékelés, irány- és iramérzékelés, tempóérzék. 
Iskoláskor körül érzik meg a mozgások különböző ritmusát. Játszhatják az ugróiskolát, ugrókötelezhetnek, hullahopp karikázhatnak, pattogtathatják a labdát, komolyabb célbadobós játékokkal versenyezhetnek. Az eddig megtanult mozgásformákat képesek lesznek gazdaságosabb módon végrehajtani. Kevésbé kajla a futásuk, ezáltal gyorsabbak, harmonikusabbak. Járásuk 7 éves korra válik egyénivé, végeges stílusúvá.

5 évesen már csaknem helyesen tartja a ceruzát, három ujjal fogja. Nyomtatott nagybetűkkel le tudja másolni a keresztnevét. Felismerhető, összetett formákat rajzol. Célba tud dobni, a labdadobásnál képes a törzsrotációra. 
Rajzában már megjelenik a háromszög, le tudja azt rajzolni. Rajzolásában megjelennek az írómozgások. A cipőfűzőjét már be tudja kötni. Emberrajzán legalább 10 testrész figyelhető meg.
6 évesen már önállóan öltözik. Késsel villával eszik. Rajzai részletgazdaggá válnak. Színezésnél betartja a határokat. Tudja használni az ollót. Kialakult a kezesség, és megszilárdult. Megjelennek az írómozgások. 7 éves korban az ujjak és a csukló mozgása független a válltól. Megszilárdul a dominancia. Összetett finommotors cselekvéseket hajt végre, ügyes a kázműves technikákban. Képes a betűk számok írásának megtanulására. 

Auditív észlelés: Képes a beszédet szótagokra szegmentálni.
Emlékezete egyszerre öt elem megőrzésére képes. Egyszerű, időbeli egymásutániság feldolgozására képes. Megvalósul több észlelési csatorna közötti integráció.
Kommunikációs-nyelvi képességek
Összetett, több, különböző összefüggést tartalmazó utasítást is képes követni. Szívesen vesz részt a felnőttek beszélgetésében. Aktív szókincse 2000 – 3000 szóra tehető. Mellérendelő összetett mondatokat alkot. Képes elismételni hallott történetet. Artikulációja szinte teljesen tiszta (csak az r ejtése tér el a tipikustól), a nehéz és hosszú szavak kiejtése sem okoz gondot. A beszédfolyamatot képes szegmentálni, szótagolva is tud beszélni. Grammatikailag helyesen beszél. Képes a párbeszédben, társalgásban egyenrangú félként részt venni. Közléseit rugalmasan módosítja a partner igényeihez. Képes a beszédet különböző célokra használni (pl. információ közlés, információ szerzés, érzelmek kifejezése, szükségletek kifejezése stb.). Kívülről tud verseket, mondókákat, éneket. Anyanyelve hangzórendszerét elsajátította. Képes a szó első hangzóját megnevezni. A téri viszonyok biztos megértése.

Meg tudja különböztetni a látszatot és a valóságot. Az ok-okozati kapcsolatokat megérti. Egyszerű analízis – szintézis feladatokat elvégez.
Főfogalom alá rendez. Általában egy szabály alapján hoz ítéletet.
6 évtől már képes arra, hogy ne csak a jelenségre fókuszáljon, hanem annak mozgására is. Érzékeli a mennyiségállandóságot. Érti és alkalamazza a több kevesebb fogalmát. Képes az alak-háttér differenciálásra. Felismeri a tárgyak közötti térbeli viszonyokat. Testsémája kialakult. Emlékezete már minimum 5 elem megjegyzésére képes. Kezd érdeklődni más szimbólumok iránt pl.: olvasás, írás.

Felhasznált szakirodalom:

  • https://gyogyhirek.hu/mozgasfejlodes/
  • Király Tibor – Szakály Zsolt: Mozgásfejlődés és a motorikus képességek fejlesztése gyermekkorban
  • Longi tanfolyami anyag BHRG Alapítvány
  • Kereki Judit – Major Zsolt Balázs (szerk.): Örzők – Országos Tisztiorvosi Hivatal Bp. 2014