Autizmus

Mi is az autizmus?

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek minőségi fejlődési zavara, mely organikus sérülés következtében alakul ki. Egy olyan fejlődési zavar, mely az egész személyiségre kihat és egész életen át tartó „állapotként” írható le. Az autizmusnak sokféle megjelenési formája van, ezért a modern szakirodalom autizmus spektrumzavarként definiálja. A spektrum zavar kifejezés azt jelenti, hogy az autista gyermekek tüneteiket tekintve egy skála bármely pontján elhelyezhetők. A skála egyik végpontján találhatók az „enyhébb” esetek, míg a másik végpontján a „súlyosabbak”.

A mai napig nem ismerjük pontosan az autizmus valódi okát, az eredmények arra utalnak, hogy az autizmust az agy veleszületett fejlődési zavara okozza, mely nagyon erős genetikai meghatározottsággal bír.

Az autizmussal élő személyek agya másképpen dolgozza fel a külvilágból érkező hatásokat, mint a miénk. Ez az eltérő fejlődés az oka annak, hogy érzékszerveik sokszor túlságosan kifinomultak, vagy éppen ellenkezőleg: nem elég érzékenyek, hogy befogadják a környezet ingereit. Ez az eltérő működés ráadásul megnehezíti a társas kapcsolataikat is. Gyakran előfordul, hogy egy autizmussal élő ember olyannyira érzékeny a hangokra, hogy számára a nagyvárosi közlekedés elviselhetetlen. Előfordulhat az is, hogy bőre fokozottan reagál az érintésre, ezért neki egy ölelés, vagy akár egy szimpla kézfogás is kellemetlen lehet. Ugyanakkor vannak olyan autizmussal élő személyek is, akik olyan ízeket is megéreznek, amiket mi nem, vagy olyan részletekre is felfigyelnek, melyek fölött az átlagos szem elsiklik. Ha beszélgetnek valakivel, megeshet, hogy túl közel hajol a másikhoz, vagy éppen nem néz a másik ember szemébe. Egy autista emberre az is jellemző lehet, hogy leplezetlenül kimutatja érzelmeit, vagy hogy őszintén megmondja a véleményét másokról.

Az autizmus tünetei:

A tünetek 2 -5 éves korban, tehát az óvodáskorban a legtípusosabbak, illetve legsúlyosabbak. Fontos megemlíteni azt is, hogy egy – egy gyermeknél nem jelenik meg az összes tünet, valamint azok súlyossága is változó lehet.

A fejlődési eltérés, különböző mértékben és formában, három területen figyelhető meg:

Szociális készség
  • nehezen alakít ki kapcsolatokat, visszahúzódik, elkülönül
  • nem megfelelően kezdeményez
  • nem reagál arra, amit mondanak neki
  • nem érti a szociális elvárásokat, nem próbál vigasztalni, de ő sem igényli azt
  • nem, vagy nagyon nehezen értelmezi mások viselkedését, érzéseit, amely alapján következtetni tudna, hogy mi lehet a másik fejében,
  • nem törekszik élményei elmesélésére
  • játékban, közös tevékenységben csak a saját elképzelései szerint vesz részt, nem tud alkalmazkodni
  • nem tud várakozni
Gondolkodás és viselkedésszervezés rugalmatlansága:
Kommunikáció

Hamarabb is észlelhető az autizmus?

Az autizmusra figyelmeztető jelek az első két életévben (Volkmar – Wiesner: Az autizmus kézikönyve) alapján:

Születéstől egy éves korig:

Társas érintkezés problémái

nem igényli a társas rutinokat, keveset néz a többi emberre, nem érdeklik a társas játékok, nem fejezi ki érzelmeit a családtagok iránt, szereti, ha egyedül van

Kommunikációs problémák

nem igazán reagál a nevére, nem nagyon néz olyan tárgyakra, amit mások fognak

Szokatlan reakció/érdeklődés

nem szereti, ha megérintik, túl sokszor veszi szájába a tárgyakat

Egy és két éves kor között

Terápiás lehetőségek

A tudomány jelenlegi állása szerint az autizmus nem gyógyítható, azonban többféle fejlesztési mód létezik, amivel az autista emberek élete megkönnyíthető, képességeik pedig javíthatók. Az autizmus specifikus terápiák középpontjában a szociális és kommunikációs készségek fejlesztése áll. Lehetőség szerint minél korábban induljon el, és intenzív fejlesztés legyen.

Az autizmus-specifikus fejlesztés fő területei
  • Mozgás
  • Önkiszolgálás, önellátás
  • Szociális készségek (társas és önálló
  • szabadidő!)
  • Kommunikációs készségek
  • Kognitív és akadémikus készségek
  • Munkaviselkedés és munkakészségek
Fejlesztések, terápiák:

Miért segítenek a mozgásterápiák (TSMT, Alapozó) az autizmusban?

  • A mozgásterápiák alapvető célja az idegrendszer érésének segítése, az idegrendszeri sérülés tüneteinek csökkentése. Az autizmus hátterében pedig az agy organikus sérülése áll.
  • A terápiákban nagyon hangsúlyos a primitív reflexek legátlása. Az autizmussal érintett gyermekeknél gyakrabban figyelhető meg a csecsemőkori (primitív) reflexek jelenléte.
  • A mozgásos feladatok végzésével javul a figyelem, az emlékezet, a feladattartás, a feladattudat az együttműködési készség, melyek a tanulási folyamatokra pozitív hatással vannak.
  • A TSMT a szenzoros feldolgozás folyamatát javítja, és ezzel segíti a gyerekeket a környezethez való hatékonyabb adaptációban.
  • Az autizmussal élő gyermekeknél a mozgásügyesség és az egyensúly területe gyakran problémás, így a mozgásterápiák létjogosultsága még inkább érthető, mert a terápiákban fontos feladat a tudatos mozgástervezés, mozgásszervezés fejlesztése. Ha gyerekek mozgása összerendezettebb, akkor a mindennapi tevékenységekkel is jobban boldogulnak (pl.: cipőfűzőkötés, öltözködés, biciklizés).
  • A mozgásterápiákban megélik a saját testük határait, ezáltal segíti a testséma, majd az erre épülő téri és síkbeli tájékozódást.
  • A mozgásterápiákban sok mondókát használunk , mely a szókincs, a ritmus, a verbális – motoros szinkronfunkciók kialakítását segítik.
  • A TSMT meghatározott tornasorból áll, melyet rendszeresen ugyanúgy kell elvégezni. Ez az állandóság biztonságot nyújthat az autista gyermeknek. Az alapozó terápiában is vannak ilyen meghatározott mozgássorok, melyek ismétlődnek a foglalkozásokon.

Csodavilágfejlesztőben elérhető autizmust segítő terápiák:

Érdeklődjön a részletekeről!

A terápia megkezdése előtt minden esetben szükséges egy állapotfelmérés.

Kapcsolat

Megjegyzés:

A TSMT és az alapozó terápia is tehát több területet fejleszt, hat az idegrendszer érési folyamataira, a szenzoros integráció folyamatára, de mellette mindenképpen szükség van az autizmus specifikus fejlesztésre is, hogy a szociális, kommunikációs és viselkedés-szervezésbeli problémákat is kezeljük.

Felhasznált szakirodalom, Webográfia:

Volkmar – Wiesner: Az autizmus kézikönyve

Őszi Tamásné: Autizmus-specifikus terápiák kisgyermekkorban (előadás anyag)