Category "Alapozó mozgásterápia"

13nov2016

Fogalmak, okok, tünetek

A hétköznapi szóhasználatban sokszor keverednek a különböző diagnózisokat, vagy állapotokat jelentő szakkifejezések. Nézzük meg ezeket pontosan!

A tanulási problémák három nagy csoportját különböztethetjük meg:

  1. Tanulási nehézség: legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű. A tanulásban való lemaradásról van szó. Kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesít, vagy egy jó tanuló teljesítménye hirtelen visszaesik.
  2. Tanulási zavar: „Az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre. Sajátos tünet együttessel jár.” (Sarkady – Zsoldos) Ide tartozik az oly sokat emlegetett dyslexia (olvasás zavar), dysgraphia (írás zavar), dsyortographia (helyesírás problémája), vagy a dyscalculia (számolási zavar).
  3. Tanulási akadályozottság: összetett, tartós és súlyos probléma. Ebben az esetben a tanulás jelentős mértékben korlátozott. Pl.: enyhe fokú mentális retardáció.

Jelen esetben csak az első két tanulási problémával foglalkozunk bővebben.

A tanulási nehézség/ zavar tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, melyek jellemzői:

  • túlnyomóan a fejlődés korai szakaszában jelennek meg
  • a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében, különböző képességzavarok formájában alakulnak ki
  • a beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg
  • másodlagos pszichés tünetek kialakítását eredményezhetik
  • a gyermek az intellektusához képest alulteljesít
  • a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
  • a tanulásba fektetett munka nincs arányban a teljesítménnyel
  • „…normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban.” (Kósáné-Porkolábné-Ritoókné, 1984. 460. o.)
  • „… rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulmányi teljesítmény emelhető.” (Porkolábné-Gergencsik, 1989. 126. o.)

Az okok, melyek következtében létrejönnek a tanulási zavarok, vagy nehézségek többfélék lehetnek. Két nagy csoportra oszthatók:

  1. Genetikai okok: pl: Dyslexiás gyermekeknél 40 – 50%-nál pozitív családi előzmény található.
  2. Környezeti okok:
    1. Terhesség, szülés, korai újszülött periódus problémái:
      • Terhesség alatti dohányzás, alkohol-, vagy drogfogyasztás, gyógyszerszedés
      • Terhességi toxikózis
      • Terhesség alatti magas vérnyomás
      • Koraszülés
      • Elhúzódó- vagy gyors szülés
      • Szülésnél használt eszközök pl.: vákuum
      • Nyakra tekeredett köldökzsinór
    2. Betegségek, melyek az agy károsodását okozzák (agyhártya-, agyvelőgyulladás)
    3. Szemészeti, látórendszeri problémák
    4. Mozgás-, beszédfejlődés eltérései
      • kimaradnak mozgásfejlődési fázisok pl.: kúszás, mászás
      • gyorsan követik egymást a fejlődési szakaszok
      • megkésett mozgás- és beszédfejlődés
      • beszédészlelési és/vagy beszédmegértési elmaradás/ zavar (pl.: gyakori fülészeti problémák, hurutos állapotok miatt)
    5. Szociális – társadalmi nehézségek:
      • Szociális – ingerszegény környezet, gyermekek érzelmi elszegényedése
      • Mozgásszegény életmód
      • A vizuális kultúra túltengése – televízió, számítógép
    6. Nem megfelelő oktatási módszerek, eszközök

A szakirodalmak többféle magyarázó elméletet fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy az imént felsorolt okok hol okoznak deficitet a gyermeknél. Van, aki az agy kisebb – nagyobb károsodására, mely nem kimutatható, vagy azonosítható- helyezi a hangsúlyt. Az idegrendszer éretlensége feltételezhető a tanulási zavarok 70%-nál! Egy másik elmélet szerint a perceptuális funkciók összerendezettségének hiánya, az érzékelő és motoros funkciók elégtelen integrációja következik be. A nyelv oldaláról megközelítve: Nyelvfejlődési folyamat rendellenessége (pl.: megkésett beszédfejlődés) a következmény. És végül, de nem utolsó sorban a behaviorista elmélet szerint, viselkedési problémával állunk szemben, ahol a gyerek rosszul sajátított el valamit, tehát, a tanulási zavar=tanulási hiba.

Tanulási nehézségek/zavarok tünetei részképesség zavarok, komplex tanulási zavarok, vagy a viselkedés, énkép, önértékelés területein mutatkoznak meg.

A következő két táblázat tartalmazza azokat a tüneteket, amelyek jelző értékűek lehetnek a szülők számára. Azt azonban fontos kiemelnem, hogy egy tünet, nem tünet. Több tünet fennállása utalhat problémára!

Felvetődő problémák  5 – 7 éves korban

5-7 év Diszlexia,
diszgráfia
Hiperak-tivitás Figyelem-
zavar
Beszéd-
problémák
Mozgásfejlődési
zavar
Nem szeret mesét hallgatni *     *  
Nem tud végignézni egy rajzfilmet     *    
Nem tud megtanulni kétkerekűn biciklizni         *
Nem hallgatja végig, amit kérnek tőle, olyan mintha befogná a fülét     *    
Nem érti az utasításokat     * *  
Nem tud cipőt kötni         *
Nem hajlandó leülni feladatokat csinálni   *      
Össze-vissza rohangál a játszótéren, nem játszik a többi gyerekkel   *      
Nem szeret színezni, rajzolni *   *   *
Gyakran kap dührohamot, ilyenkor kiabál, földhöz csapja magát   * *    
Csak a saját szabályai szerint hajlandó játszani, nem bír veszíteni     *    
Mindig a főnök akar lenni, ezért nincs egy barátja sem   * *    
Nem lehet a kezébe adni egy tányért, vagy egy pohár vizet         *
Nem tudja melyik a jobb keze és melyik a bal *       *
Hol az egyik, hol a másik kezébe fogja a ceruzát *       *
Folyton elfelejti, hogy mit kértek tőle     *    
Nem szeret építőkockával, puzzle-val játszani         *
Keveset és nyugtalanul alszik   *      
Fél a labdától         *
Dühös, ha a szokott napi tevékenységét valami félbeszakítja   * *    
Ügyetlen a keze, nem tud ollóval vágni, nem szeret gyöngyöt fűzni *       *
Nem tudja elmondani a mondókákat       *  
Kék-zöld a térde         *
Nem tudja jól kifejezni magát       *  
Nehezen érthető a beszéde       *  
Nem érti a kérdést       *  

 

  Felvetődő problémák iskoláskorban:

7-12 év Diszlexia,
diszgráfia
Hiperaktivitás Figyelem-
zavar
Beszéd-
problémák
Mozgásfejlődés-
zavar
Nem bírja végigülni az órákat   * *    
Otthon csak számítógépezne, vagy tv-t nézne   * *    
Állandóan indokolatlanul fáradt   *      
Nehezen tanul verseket *     *  
A szünetben folyamatosan rohangál   *      
Beleköt a társaiba   *      
Órákon állandóan bohóckodik, csak hogy rá figyeljenek   * *    
Gyakran megsérül, rosszul esik         *
Rendetlen a füzete, táskája, padja, a szobája     *    
Soha nem fejez be egy feladatot sem     *    
Társasjátékot nem bír végigjátszani   * *    
Jó képességű gyermek, de mégsem megy neki a tanulás * *      
A csapatjátékoknál mindig utoljára választják         *
Gyakran kap dührohamot   *      
Túl közel hajol az írásnál, olvasásánál *        
Rosszul fogja a ceruzát *       *
Nem tud sorközbe írni *       *
Nehezen tanul olvasni, a betűket gyakran fölcseréli *        
Csúnyán, olvashatatlanul ír *       *
Kiszámíthatatlan a viselkedése, ha vendégeket hívunk, feltűnően viselkedik   *      
Lassan olvas *        
Nem tud helyesen írni *        
Utcán, bevásárlóközpontban botrányosan viselkedik   *      
Utcán idegenekkel közvetlenül viselkedik, odabújik   *      
Szereti irányítani társait   *      
Gyakran félreért dolgokat       *  
A hallott történetet nehezen értelmezi       *  
Gyenge a szókincse       *  
 

 

Felhasznált szakirodalom:

Kulcsár Mihályné (2006): A tanulás öröm is lehet, Magánkiadás

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2003): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus tankönyvkiadó

Pinterics János: Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma, előadási anyag, in: http://slideplayer.hu/slide/2137436/

Dr. F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok, Comenius Bt.

Gyarmathy Éva (2007): A specifikus tanítási zavar, Dyslexia tankönyv, Lélekben Otthon Kiadó