Fogalmak, okok, tünetek

A hétköznapi szóhasználatban sokszor keverednek a különböző diagnózisokat, vagy állapotokat jelentő szakkifejezések. Nézzük meg ezeket pontosan!

A tanulási problémák három nagy csoportját különböztethetjük meg:

Tanulási nehézség: legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű. A tanulásban való lemaradásról van szó. Kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesít, vagy egy jó tanuló teljesítménye hirtelen visszaesik.
Tanulási zavar: „Az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre. Sajátos tünet együttessel jár.” (Sarkady – Zsoldos) Ide tartozik az oly sokat emlegetett dyslexia (olvasás zavar), dysgraphia (írás zavar), dsyortographia (helyesírás problémája), vagy a dyscalculia (számolási zavar).
Tanulási akadályozottság: összetett, tartós és súlyos probléma. Ebben az esetben a tanulás jelentős mértékben korlátozott. Pl.: enyhe fokú mentális retardáció.

Jelen esetben csak az első két tanulási problémával foglalkozunk bővebben.

A tanulási nehézség/ zavar tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, melyek jellemzői:

túlnyomóan a fejlődés korai szakaszában jelennek meg
a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében, különböző képességzavarok formájában alakulnak ki
a beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg
másodlagos pszichés tünetek kialakítását eredményezhetik
a gyermek az intellektusához képest alulteljesít
a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
a tanulásba fektetett munka nincs arányban a teljesítménnyel
„…normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban.” (Kósáné-Porkolábné-Ritoókné, 1984. 460. o.)
„… rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulmányi teljesítmény emelhető.” (Porkolábné-Gergencsik, 1989. 126. o.)

Az okok, melyek következtében létrejönnek a tanulási zavarok, vagy nehézségek többfélék lehetnek. Két nagy csoportra oszthatók:

Genetikai okok: pl: Dyslexiás gyermekeknél 40 – 50%-nál pozitív családi előzmény található.
Környezeti okok:
1. Terhesség, szülés, korai újszülött periódus problémái:
  - Terhesség alatti dohányzás, alkohol-, vagy drogfogyasztás, gyógyszerszedés
  - Terhességi toxikózis
  - Terhesség alatti magas vérnyomás
  - Koraszülés
  - Elhúzódó- vagy gyors szülés
  - Szülésnél használt eszközök pl.: vákuum
  - Nyakra tekeredett köldökzsinór
2. Betegségek, melyek az agy károsodását okozzák (agyhártya-, agyvelőgyulladás)
3. Szemészeti, látórendszeri problémák
4. Mozgás-, beszédfejlődés eltérései
  - kimaradnak mozgásfejlődési fázisok pl.: kúszás, mászás
  - gyorsan követik egymást a fejlődési szakaszok
  - megkésett mozgás- és beszédfejlődés
  - beszédészlelési és/vagy beszédmegértési elmaradás/ zavar (pl.: gyakori fülészeti problémák, hurutos állapotok miatt)
5. Szociális – társadalmi nehézségek:
  - Szociális – ingerszegény környezet, gyermekek érzelmi elszegényedése
  - Mozgásszegény életmód
  - A vizuális kultúra túltengése – televízió, számítógép
6. Nem megfelelő oktatási módszerek, eszközök

A szakirodalmak többféle magyarázó elméletet fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy az imént felsorolt okok hol okoznak deficitet a gyermeknél. Van, aki az agy kisebb – nagyobb károsodására, mely nem kimutatható, vagy azonosítható- helyezi a hangsúlyt. Az idegrendszer éretlensége feltételezhető a tanulási zavarok 70%-nál! Egy másik elmélet szerint a perceptuális funkciók összerendezettségének hiánya, az érzékelő és motoros funkciók elégtelen integrációja következik be. A nyelv oldaláról megközelítve: Nyelvfejlődési folyamat rendellenessége (pl.: megkésett beszédfejlődés) a következmény. És végül, de nem utolsó sorban a behaviorista elmélet szerint, viselkedési problémával állunk szemben, ahol a gyerek rosszul sajátított el valamit, tehát, a tanulási zavar=tanulási hiba.

Tanulási nehézségek/zavarok tünetei részképesség zavarok, komplex tanulási zavarok, vagy a viselkedés, énkép, önértékelés területein mutatkoznak meg.

A következő két táblázat tartalmazza azokat a tüneteket, amelyek jelző értékűek lehetnek a szülők számára. Azt azonban fontos kiemelnem, hogy egy tünet, nem tünet. Több tünet fennállása utalhat problémára!

Felvetődő problémák 5 – 7 éves korban

5-7 év	Diszlexia, diszgráfia	Hiperak-tivitás	Figyelem- zavar	Beszéd- problémák	Mozgásfejlődési zavar
Nem szeret mesét hallgatni	*			*
Nem tud végignézni egy rajzfilmet			*
Nem tud megtanulni kétkerekűn biciklizni					*
Nem hallgatja végig, amit kérnek tőle, olyan mintha befogná a fülét			*
Nem érti az utasításokat			*	*
Nem tud cipőt kötni					*
Nem hajlandó leülni feladatokat csinálni		*
Össze-vissza rohangál a játszótéren, nem játszik a többi gyerekkel		*
Nem szeret színezni, rajzolni	*		*		*
Gyakran kap dührohamot, ilyenkor kiabál, földhöz csapja magát		*	*
Csak a saját szabályai szerint hajlandó játszani, nem bír veszíteni			*
Mindig a főnök akar lenni, ezért nincs egy barátja sem		*	*
Nem lehet a kezébe adni egy tányért, vagy egy pohár vizet					*
Nem tudja melyik a jobb keze és melyik a bal	*				*
Hol az egyik, hol a másik kezébe fogja a ceruzát	*				*
Folyton elfelejti, hogy mit kértek tőle			*
Nem szeret építőkockával, puzzle-val játszani					*
Keveset és nyugtalanul alszik		*
Fél a labdától					*
Dühös, ha a szokott napi tevékenységét valami félbeszakítja		*	*
Ügyetlen a keze, nem tud ollóval vágni, nem szeret gyöngyöt fűzni	*				*
Nem tudja elmondani a mondókákat				*
Kék-zöld a térde					*
Nem tudja jól kifejezni magát				*
Nehezen érthető a beszéde				*
Nem érti a kérdést				*

Felvetődő problémák iskoláskorban:

7-12 év	Diszlexia, diszgráfia	Hiperaktivitás	Figyelem- zavar	Beszéd- problémák	Mozgásfejlődés- zavar
Nem bírja végigülni az órákat		*	*
Otthon csak számítógépezne, vagy tv-t nézne		*	*
Állandóan indokolatlanul fáradt		*
Nehezen tanul verseket	*			*
A szünetben folyamatosan rohangál		*
Beleköt a társaiba		*
Órákon állandóan bohóckodik, csak hogy rá figyeljenek		*	*
Gyakran megsérül, rosszul esik					*
Rendetlen a füzete, táskája, padja, a szobája			*
Soha nem fejez be egy feladatot sem			*
Társasjátékot nem bír végigjátszani		*	*
Jó képességű gyermek, de mégsem megy neki a tanulás	*	*
A csapatjátékoknál mindig utoljára választják					*
Gyakran kap dührohamot		*
Túl közel hajol az írásnál, olvasásánál	*
Rosszul fogja a ceruzát	*				*
Nem tud sorközbe írni	*				*
Nehezen tanul olvasni, a betűket gyakran fölcseréli	*
Csúnyán, olvashatatlanul ír	*				*
Kiszámíthatatlan a viselkedése, ha vendégeket hívunk, feltűnően viselkedik		*
Lassan olvas	*
Nem tud helyesen írni	*
Utcán, bevásárlóközpontban botrányosan viselkedik		*
Utcán idegenekkel közvetlenül viselkedik, odabújik		*
Szereti irányítani társait		*
Gyakran félreért dolgokat				*
A hallott történetet nehezen értelmezi				*
Gyenge a szókincse				*

Felhasznált szakirodalom:

Kulcsár Mihályné (2006): A tanulás öröm is lehet, Magánkiadás

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2003): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus tankönyvkiadó

Pinterics János: Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma, előadási anyag, in: http://slideplayer.hu/slide/2137436/

Dr. F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok, Comenius Bt.

Gyarmathy Éva (2007): A specifikus tanítási zavar, Dyslexia tankönyv, Lélekben Otthon Kiadó

Papp Krisztina

Alapozó mozgásterápia

Category "Alapozó mozgásterápia"

Tanulási problémákról

Fogalmak, okok, tünetek