Fogalmak, okok, tünetek

A hétköznapi szóhasználatban sokszor keverednek a különböző diagnózisokat, vagy állapotokat jelentő szakkifejezések. Nézzük meg ezeket pontosan!

A tanulási problémák három nagy csoportját különböztethetjük meg:

1. Tanulási nehézség: legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű. A tanulásban való lemaradásról van szó. Kezdettől fogva alacsony színvonalon teljesít, vagy egy jó tanuló teljesítménye hirtelen visszaesik.
2. Tanulási zavar: „Az intelligenciaszint alapján elvárhatónál lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítmény, amely neurológiai deficit vagy funkciózavar talaján jön létre. Sajátos tünet együttessel jár.” (Sarkady – Zsoldos) Ide tartozik az oly sokat emlegetett dyslexia (olvasás zavar), dysgraphia (írás zavar), dsyortographia (helyesírás problémája), vagy a dyscalculia (számolási zavar).
3. Tanulási akadályozottság: összetett, tartós és súlyos probléma. Ebben az esetben a tanulás jelentős mértékben korlátozott. Pl.: enyhe fokú mentális retardáció.

Jelen esetben csak az első két tanulási problémával foglalkozunk bővebben.

A tanulási nehézség/ zavar tulajdonképpen egy gyűjtőfogalom, melyek jellemzői:

• túlnyomóan a fejlődés korai szakaszában jelennek meg
• a pszichikus funkciók eltérő fejlődésének következtében, különböző képességzavarok formájában alakulnak ki
• a beszéd-, mozgás-, rajz-, magatartás- és iskolai teljesítményekben (olvasás, írás, számolás) mutatkoznak meg
• másodlagos pszichés tünetek kialakítását eredményezhetik
• a gyermek az intellektusához képest alulteljesít
• a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése
• a tanulásba fektetett munka nincs arányban a teljesítménnyel
• „…normál osztálytermi körülmények között az általánosan alkalmazott módszerekkel nem képes tanulni, lemarad az elsajátításban.” (Kósáné-Porkolábné-Ritoókné, 1984. 460. o.)
• „… rendelkeznek a fejlődés potenciális lehetőségeivel. Speciális bánásmód esetén lemaradásuk behozható, a tanulmányi teljesítmény emelhető.” (Porkolábné-Gergencsik, 1989. 126. o.)

Az okok, melyek következtében létrejönnek a tanulási zavarok, vagy nehézségek többfélék lehetnek. Két nagy csoportra oszthatók:

1. Genetikai okok: pl: Dyslexiás gyermekeknél 40 – 50%-nál pozitív családi előzmény található.
2. Környezeti okok:
   1. Terhesség, szülés, korai újszülött periódus problémái:
      • Terhesség alatti dohányzás, alkohol-, vagy drogfogyasztás, gyógyszerszedés
      • Terhességi toxikózis
      • Terhesség alatti magas vérnyomás
      • Koraszülés
      • Elhúzódó- vagy gyors szülés
      • Szülésnél használt eszközök pl.: vákuum
      • Nyakra tekeredett köldökzsinór
   2. Betegségek, melyek az agy károsodását okozzák (agyhártya-, agyvelőgyulladás)
   3. Szemészeti, látórendszeri problémák
   4. Mozgás-, beszédfejlődés eltérései
      • kimaradnak mozgásfejlődési fázisok pl.: kúszás, mászás
      • gyorsan követik egymást a fejlődési szakaszok
      • megkésett mozgás- és beszédfejlődés
      • beszédészlelési és/vagy beszédmegértési elmaradás/ zavar (pl.: gyakori fülészeti problémák, hurutos állapotok miatt)
   5. Szociális – társadalmi nehézségek:
      • Szociális – ingerszegény környezet, gyermekek érzelmi elszegényedése
      • Mozgásszegény életmód
      • A vizuális kultúra túltengése – televízió, számítógép
   6. Nem megfelelő oktatási módszerek, eszközök

A szakirodalmak többféle magyarázó elméletet fogalmaznak meg arra vonatkozólag, hogy az imént felsorolt okok hol okoznak deficitet a gyermeknél. Van, aki az agy kisebb – nagyobb károsodására, mely nem kimutatható, vagy azonosítható- helyezi a hangsúlyt. Az idegrendszer éretlensége feltételezhető a tanulási zavarok 70%-nál! Egy másik elmélet szerint a perceptuális funkciók összerendezettségének hiánya, az érzékelő és motoros funkciók elégtelen integrációja következik be. A nyelv oldaláról megközelítve: Nyelvfejlődési folyamat rendellenessége (pl.: megkésett beszédfejlődés) a következmény. És végül, de nem utolsó sorban a behaviorista elmélet szerint, viselkedési problémával állunk szemben, ahol a gyerek rosszul sajátított el valamit, tehát, a tanulási zavar=tanulási hiba.

Tanulási nehézségek/zavarok tünetei részképesség zavarok, komplex tanulási zavarok, vagy a viselkedés, énkép, önértékelés területein mutatkoznak meg.

A következő két táblázat tartalmazza azokat a tüneteket, amelyek jelző értékűek lehetnek a szülők számára. Azt azonban fontos kiemelnem, hogy egy tünet, nem tünet. Több tünet fennállása utalhat problémára!

Felvetődő problémák  5 – 7 éves korban

5-7 év	Diszlexia, diszgráfia	Hiperak-tivitás	Figyelem- zavar	Beszéd- problémák	Mozgásfejlődési zavar
Nem szeret mesét hallgatni	*			*
Nem tud végignézni egy rajzfilmet			*
Nem tud megtanulni kétkerekűn biciklizni					*
Nem hallgatja végig, amit kérnek tőle, olyan mintha befogná a fülét			*
Nem érti az utasításokat			*	*
Nem tud cipőt kötni					*
Nem hajlandó leülni feladatokat csinálni		*
Össze-vissza rohangál a játszótéren, nem játszik a többi gyerekkel		*
Nem szeret színezni, rajzolni	*		*		*
Gyakran kap dührohamot, ilyenkor kiabál, földhöz csapja magát		*	*
Csak a saját szabályai szerint hajlandó játszani, nem bír veszíteni			*
Mindig a főnök akar lenni, ezért nincs egy barátja sem		*	*
Nem lehet a kezébe adni egy tányért, vagy egy pohár vizet					*
Nem tudja melyik a jobb keze és melyik a bal	*				*
Hol az egyik, hol a másik kezébe fogja a ceruzát	*				*
Folyton elfelejti, hogy mit kértek tőle			*
Nem szeret építőkockával, puzzle-val játszani					*
Keveset és nyugtalanul alszik		*
Fél a labdától					*
Dühös, ha a szokott napi tevékenységét valami félbeszakítja		*	*
Ügyetlen a keze, nem tud ollóval vágni, nem szeret gyöngyöt fűzni	*				*
Nem tudja elmondani a mondókákat				*
Kék-zöld a térde					*
Nem tudja jól kifejezni magát				*
Nehezen érthető a beszéde				*
Nem érti a kérdést				*

 

Felvetődő problémák iskoláskorban: 7-12 év Diszlexia, diszgráfia Hiperaktivitás Figyelem- zavar Beszéd- problémák Mozgásfejlődés- zavar Nem bírja végigülni az órákat   * *     Otthon csak számítógépezne, vagy tv-t nézne   * *     Állandóan indokolatlanul fáradt   *       Nehezen tanul verseket *     *   A szünetben folyamatosan rohangál   *       Beleköt a társaiba   *       Órákon állandóan bohóckodik, csak hogy rá figyeljenek   * *     Gyakran megsérül, rosszul esik         * Rendetlen a füzete, táskája, padja, a szobája     *     Soha nem fejez be egy feladatot sem     *     Társasjátékot nem bír végigjátszani   * *     Jó képességű gyermek, de mégsem megy neki a tanulás * *       A csapatjátékoknál mindig utoljára választják         * Gyakran kap dührohamot   *       Túl közel hajol az írásnál, olvasásánál *         Rosszul fogja a ceruzát *       * Nem tud sorközbe írni *       * Nehezen tanul olvasni, a betűket gyakran fölcseréli *         Csúnyán, olvashatatlanul ír *       * Kiszámíthatatlan a viselkedése, ha vendégeket hívunk, feltűnően viselkedik   *       Lassan olvas *         Nem tud helyesen írni *         Utcán, bevásárlóközpontban botrányosan viselkedik   *       Utcán idegenekkel közvetlenül viselkedik, odabújik   *       Szereti irányítani társait   *       Gyakran félreért dolgokat       *   A hallott történetet nehezen értelmezi       *   Gyenge a szókincse       *

 

Felhasznált szakirodalom:

Kulcsár Mihályné (2006): A tanulás öröm is lehet, Magánkiadás

Pinczésné dr. Palásthy Ildikó (2003): Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok, Pedellus tankönyvkiadó

Pinterics János: Képességvizsgálat, a tanulási nehézség jelentéstartalma, előadási anyag, in: http://slideplayer.hu/slide/2137436/

Dr. F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok, Comenius Bt.

Gyarmathy Éva (2007): A specifikus tanítási zavar, Dyslexia tankönyv, Lélekben Otthon Kiadó